„Labdarúgó csapatunk 13. helyen zárta a tavalyi bajnokságot, az NB III. Dél-Nyugati csoportjában. Ezzel a legjobb kieső, de mégis kieső pozícióban zártuk az évadot. A máj. 26.-ai utolsó fordulóban, Dunaújvárosban 3:0 arányban sikerült nyernünk, és a lefújás pillanatáig bíztunk benne, hogy a szörnyű szezon ellenére bent maradhatunk a magyar harmadosztályban. Azonban a Szekszárd az utolsó percekben szerzett győztes gólt a Fehérvár II. ellen, így a kieső zónába csúsztunk.
A megyei I. osztályra készültünk, de ismerve az utóbbi évek eseményeit, reménykedtünk, hogy ezzel a 13. hellyel, szerencsés esetben akár még jövőre is jogot szerezhetünk az NB III.-as indulásra. Miközben vártunk a sorsunk alakulására, gazdasági helyzetünket is górcső alá vettük. Talán nem mondok újat vele, hogy az NB III. egy igazi pénznyelő bajnokság! Nem profi liga, de nagyon messze van az amatőr osztálytól is.
Vájtfülű sportpolihisztornak kell lenni, hogy valaki megmondja, ki lett három évvel ezelőtt a bajnokság 3. vagy 12. helyezettje. Miközben a két pozíció elérése között, akár több tízmillió forint is lehet a különbség. Az MLSZ-től érkező 27.000.000 FT-os támogatás, az NB III.-as csapatok nagy részénél az éves költségvetés töredéke. Miközben bátran vállaljuk, hogy talán az egész harmadosztály legkisebb költségvetésével dolgozunk, így is nehézséget okoz az év végi költségek rendezése. Azonban amit vállaltunk, mindig rendeztük és rendezni is fogjuk. Éppen azért nem megyünk bele számháborúkba, hogy ne jussunk olyan csapatok sorsára, akik év közben dobják be a törölközőt, vagy el sem tudnak indulni a következő évben.
Rengeteg fejtörést okozott, hogy mit tegyünk, ha megérkezik az MLSZ-től a felkérés, hogy induljunk júliustól újra az NB III.-ban. Csak úgy záporoztak az érvek és ellenérvek, végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy ha drasztikusan tovább csökkentett büdzsével, de mégis elindulunk. A PEAC-nak mindig is különös szerepe kell, hogy legyen a magyar harmadosztályban.
Fontos, hogy 250 gyereket számláló utánpótlásunk számára legyen egy látható cél, egy magasan jegyzett kimenet, ahová következetes, szorgalmas munkával eljuthatnak játékosaink. Az sem mindegy, hogy számunkra oly gyönyörű stadionunkban milyen színvonalú mérkőzéseket láthatnak szurkolóink, milyen ellenfelek ellen játszhatnak a Pécsen tanuló egyetemisták.
Fontos, hogy a PMFC ifiből kiöregedő, de felnőttben még szerepet nem kapó tehetségeknek, egyetemen tovább tanuló képzett labdarúgóknak, saját legtehetségesebb játékosainknak, a környék kiemelkedő képességű fiataljainak lehetőséget adjunk megmutatni magukat, bizonyítani talentumukat.
Természetesen, mikor felvázoltuk az új szűkös anyagi lehetőségeit, sokan elhagytak bennünket, de talán nem is baj, ha csak a pénz volt a motiváció. Sok játékosunk azonban megmutatta nagyszerű emberi kvalitását, amikor jelezték, hogy „félpénzért” is hajlandók a PEAC-ért, az egyetemi csapatért, egymásért az edzésen, mérkőzésen szívüket – lelküket kitenni. Nagyon büszkék vagyunk rájuk, és értük érdemes túllépni a nehézségeken.
Tudjuk, hogy rettentően nehéz év elé nézünk, tudjuk, hogy egyetlen célunk lehet, hogy egy stabil, szerethető fiatal gárdát építsünk. Eredménykényszer nélkül belevágunk az új évadba és 24.-étől elkezdünk készülni rá. Hiszünk a munkában, hiszünk a fiatalság erejében és titkon reménykedünk, hogy talán még meg is lephetjük a mezőnyt egy ismeretlen fiatal sikeréhes gárdával. Miközben sok csapat gyűjti már a „zsoldosait”, mi a környék fiataljait szólítottuk meg és belőlük ÉPÍTÜNK csapatot. Edzői poszton is fiatal, ambiciózus szakembereknek adunk teret, akik már bizonyították elhivatottságukat, hűségüket a három felnőtt csapatunknál vagy az egyre növekvő utánpótlásunkban.
A PEAC-nál szeretnénk edzőket, játékosokat feltenni a magyar labdarúgás pécsi, baranyai, magyarországi „térképére”. Az se baj, ha eleinte botladoznak, hibáznak, az a lényeg, hogy folyamatosan akarjanak dolgozni, edzeni, fejlődni. Ha így lesz, akkor bármilyen eredményt érünk el az előttünk álló bajnokságban, büszkék leszünk a srácokra.
Reméljük, egyre több „társra” találunk egyesületi vezetők között, és elindulhat egy megtisztulási folyamat. Rajtunk nem fog múlni.
Kérjük, szurkoljatok a PEAC-nak, szurkoljatok a magyar labdarúgásnak!
Fazakas András
PEAC labdarúgás szakmai igazgatója"
