A Hunfoci olvasói Mrva Patrikot, a Bacsó Beton-Cigánd SE 25 éves védőjét választották meg augusztus legjobb NB III-as labdarúgójának. A korábban a DVTK-nál nevelkedő, majd Putnokon is futballozó játékos 1676 voksból 511-et kapott szavazásunkon. Mrva nemcsak saját remek formájáról, hanem a nagyszerűen rajtoló Cigánd céljairól is beszélt lapunknak. Mint mondta, szeretne még magasabb szinten futballozni, rövid távon azonban minden erejével azon dolgozik, hogy jelenlegi csapatával sikeres szezont fusson, és ha lehetőség nyílik rá, a feljutásért harcoljon.
Fotó: Cigánd SE
- A Hunfoci olvasói téged választottak meg augusztus legjobb NB III-as labdarúgójának: 1676 szavazatból 511-et kaptál. Számítottál ekkora támogatásra, és mit jelent számodra, hogy a szurkolók neked ítélték ezt az elismerést?
- Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy ekkora támogatást kapok. Nagyon jó érzés, hogy ennyi ember gondolta úgy, hogy rám adja a szavazatát. Ez számomra azért is különleges, mert ezt a szurkolóktól kapja az ember, és szerintem egy játékosnak nincs annál nagyobb visszajelzés, mint amikor kívülről is elismerik a teljesítményét. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott, igyekszem a pályán meghálálni ezt.
- Védőként különösen érdekes, hogy megnyerted a szavazást, ráadásul augusztusban gólokkal is segítetted a Cigándot. Korábban azt mondtad magadról, hogy jobb hátvédként kezdtél, majd a magasságod miatt belső védő lettél, de centerként is bevethető vagy. Melyik poszt áll hozzád a legközelebb, és mennyire szeretsz bekapcsolódni a támadásokba?
- A belső védő poszt áll hozzám a legközelebb, ott érzem magam a legjobban. Szeretek védekezni, párharcokat nyerni és irányítani a védelem mögötti területet, de ha lehetőségem van rá, természetesen szeretek bekapcsolódni a támadásokba is. A gólok külön örömet jelentenek, főleg amikor ezekkel segíteni tudom a csapatot. Centerként is szívesen játszom, ha a csapat érdeke úgy kívánja.
- Tízévesen kezdted a labdarúgást a DVTK-nál, és 11 évet töltöttél a klubnál, végigjárva az utánpótlás korosztályait. Mit jelentett számodra Diósgyőr, és mi az a legfontosabb dolog, amit az ott töltött évekből magaddal hoztál?
- Diósgyőr nagyon fontos része az életemnek, hiszen gyerekként ott kezdtem el igazán megismerni, mit jelent futballistának lenni. Tizenegy év nagyon hosszú idő, rengeteg emléket, barátságot és tapasztalatot szereztem ott. Talán a legfontosabb, amit magammal hoztam, az a hozzáállás: hogy mindig dolgozni kell, akkor is, amikor éppen nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnéd. Az utánpótlásban megtanultam, hogy a tehetség önmagában nem elég, a munkát senki nem tudja helyetted elvégezni.
Fotó: Cigánd SE
- A DVTK után Putnokra vezetett az utad, majd 2025 februárjában Cigándra igazoltál. Mennyiben változtál játékosként és emberként azóta, hogy kikerültél a diósgyőri közegből?
- Szerintem nagyon sokat változtam. Amikor kikerültem Diósgyőrből, egy teljesen más közegbe kerültem, ahol már nagyobb felelősséget kellett vállalnom és felnőtt futballban kellett bizonyítanom. Putnokon sokat tanultam, többek között azt is, milyen egy olyan csapat tagja lenni, amelyik bajnoki címet szeretne nyerni. Cigándon pedig még inkább érzem a felelősséget. Emberileg is sokat fejlődtem, önállóbb lettem, és megtanultam kezelni a nehezebb helyzeteket is.
- A Putnokkal már megtapasztalhattad, milyen megnyerni az NB III Észak-Keleti csoportját. Látsz hasonlóságot az akkori Putnok és a mostani Cigánd között? Megvan a jelenlegi csapatban az, ami ahhoz kell, hogy a szezon végén a bajnoki címért harcoljatok?
- Igen, több hasonlóságot is látok. Mindkét csapatban megvan az ambíció és az a fajta összetartás, ami szerintem nagyon fontos egy hosszú szezon során. Persze minden év és minden csapat más, ezért nem szeretnénk abból kiindulni, hogy ami Putnokon működött, az automatikusan itt is fog. Megvan bennünk a lehetőség, de hosszú még a szezon, és hétről hétre kell bizonyítanunk. Ha végig ugyanazzal a hozzáállással dolgozunk, akkor szerintem reális cél lehet, hogy a végén a bajnoki címért harcoljunk.
Fotó: Cigánd SE
- A Cigánd remekül kezdte az idényt, és legutóbb a Nyíregyháza II otthonában is 5–1-re nyertetek. Mi az, amit kívülről talán kevésbé lehet látni, de szerinted igazán erőssé teszi ezt a csapatot?
- Szerintem leginkább az, hogy nagyon együtt vagyunk. Nem csak akkor működik a csapat, amikor jól megy a játék, hanem akkor is, amikor nehéz helyzetbe kerülünk. Mindenki tudja, mi a feladata, és ami talán még fontosabb, hogy mindenki képes a másikért is dolgozni. Kívülről egy 5–1-es győzelem könnyűnek tűnhet, de az ilyen eredmények mögött rengeteg munka van. Az edzéseken is megvan a megfelelő intenzitás, és szerintem ez a mérkőzéseken is visszaköszön.
- Még csak 25 éves vagy, miközben már komoly NB III-as rutin van mögötted. Milyen célokat tűztél ki magad elé a következő évekre? Szeretnéd magasabb osztályban is megmutatni magad, vagy most elsősorban az a cél, hogy a Cigánddal jussatok fel az NB II-be?
- Természetesen szeretnék még magasabb szinten futballozni. Úgy érzem, van bennem még lehetőség, és szeretném magamból kihozni a maximumot. Rövid távon viszont egyértelműen az a célom, hogy a Cigánddal minél sikeresebb szezont fussunk, és ha lehetőségünk lesz rá, akkor harcoljunk a feljutásért. Ha a csapattal elérjük ezt a célt, az nekem is hatalmas lépés lenne. Utána pedig szeretném megnézni, hogy egy magasabb osztályban mire vagyok képes.
- A hónap játékosa címet a szurkolóktól kaptad. Mit üzennél annak az 511 embernek, aki rád szavazott, illetve azoknak a cigándi szurkolóknak, akik hétről hétre mellettetek állnak?
- Elsősorban egy hatalmas köszönömöt. Nagyon sokat jelent, hogy ennyien támogattak, és külön motivációt ad, hogy a következő mérkőzéseken is ugyanúgy küzdjek minden labdáért. A cigándi szurkolóknak pedig azt üzenném, hogy maradjanak mellettünk, mert szükségünk van rájuk. Mi a pályán mindent meg fogunk tenni azért, hogy minél több olyan mérkőzés legyen, ami után együtt tudunk örülni. Reméljük, hogy a szezon végén még nagyobb okunk lesz az ünneplésre.
Be the first to comment