Miközben az NB1-ben átlagban közel évi 5 milliárd forintból gazdálkodhat egy-egy csapat, addig az NB3-ban klubonként mindössze évi 27 millió, bizonyos esetekben 30 millió forint érkezik az MLSZ-től. A harmadosztályban ugyanúgy kell sporttelepet fenntartani, mezeket vásárolni, mosni, buszt bérelni, stb., mint az élvonalban, és ugyanúgy igény lenne egy-egy közös étkezésre is a mérkőzéseket követően. Igazságosabban kellene elosztani a támogatásokat, hiszen az szolgálná a magyar labdarúgás érdekeit ha egy széles, erős, és jól működő harmadosztály alapjaira épülne rá az NB1 és NB2. Kolárik Józseffel a Semleges Térfél főszerkesztőjével beszélgettünk.
Related Articles

Törökországban edzőtáborozott a Kisvárda II.
A legtöbb harmadosztályú csapatnak nincs arra lehetősége, hogy külföldre utazzon el edzőtáborozni, mivel több szempontból is korlátok között mozognak, de az élvonalban szereplő együttesek tartalékcsapatai néha-néha élnek ezzel a lehetőséggel. Így tett most az NB3 [tovább]

Felkészülés: Győzelemmel folytatta a Csepel
A felkészülési mérkőzések felén túl van a Csepel SC csapata. A tavaszt az NB3 Dél-keleti csoportjának nyolcadik helyén váró szigetiek eddig három mérkőzést játszottak. Január végén a megye I-es Vecsés elleni 2-2-es döntetlennel indult a [tovább]

Nem született döntés a Tatabánya és a Békéscsaba közötti mérkőzésen – Opus Tigáz Tatabánya – Békéscsaba 1912 Előre 2-2 (1-1)
Igazi futballáz uralkodott vasárnap délután a Komárom-Esztergom vármegyei Tatabányán, hiszen a nagy múltú helyi csapat, az NB3 Észak-Nyugati csoportjában bajnoki címet szerző Opus Tigáz Tatabánya fogadta az NB3 Dél-Keleti csoportjának a bajnokát, a Békéscsabát az [tovább]