Miközben az NB1-ben átlagban közel évi 5 milliárd forintból gazdálkodhat egy-egy csapat, addig az NB3-ban klubonként mindössze évi 27 millió, bizonyos esetekben 30 millió forint érkezik az MLSZ-től. A harmadosztályban ugyanúgy kell sporttelepet fenntartani, mezeket vásárolni, mosni, buszt bérelni, stb., mint az élvonalban, és ugyanúgy igény lenne egy-egy közös étkezésre is a mérkőzéseket követően. Igazságosabban kellene elosztani a támogatásokat, hiszen az szolgálná a magyar labdarúgás érdekeit ha egy széles, erős, és jól működő harmadosztály alapjaira épülne rá az NB1 és NB2. Kolárik Józseffel a Semleges Térfél főszerkesztőjével beszélgettünk.
Related Articles

Hatodik NB3-as szezonját kezdi meg a Sényő-Carnifex FC – a második felemelkedés
A mai nap folyamán hatodik szezonját kezdi meg a harmadosztályban a szabolcsi gárda. Veretes múltra tekint vissza a Sényő együttese, mivel a klub a 90-es évek közepén a nemzeti bajnokság másodosztályában szerepelt és sikeresen bentmaradt, [tovább]

Három érkező, két távozó Mátészalkán
A tegnapi nap folyamán lezárult a nyári átigazolási időszak, amelyben a csapatok igyekeztek minőségileg megerősíteni a kereteiket. Ez nem volt másképp az NB3 Észak-Keleti csoportjába frissen feljutó Mátészalkánál sem, akiknél nagy mozgás volt, ráadásul még [tovább]

NB3-as osztályozók: Így állnak a megyei I. osztályú bajnokságok
Izgalmas időszak elé néznek a megyei I. osztályban szereplő csapatok is, hiszen idén május-június környékén 20 bajnokot fognak avatni országszerte, akik közül néhányan akár osztályt is válthatnak, és jövőre már a harmadosztályban bizonyíthatnak. fotó: Magyar [tovább]