Futball legendák az edzősködésben: profi játékosból profi edző

Sokan, akik rendszeresen fogadnak focimeccsekre, nemcsak a csapatok teljesítményét, hanem a kispadon ülő szakemberek személyét is figyelembe veszik. Az edző és a menedzser személye ugyanis sokszor döntő tényező lehet egy mérkőzés kimenetelében, főleg, ha korábban játékosként már letette a névjegyét.

A csapatok személyzetei és a menedzserek egyébként nemcsak a szurkolóknak fontosak, hanem a fogadóknak is. Tudtad, hogy a menedzser váltásokra fogadni is lehet? Az ilyen típusú  online sportfogadás Magyarországon különösen népszerű lett az elmúlt években, mivel rengeteg változó befolyásolja az oddsokat. Tehát a fogadás már nemcsak a meccsek végkimenetelére korlátozódik, hiszen akár edzői kinevezésekre vagy menesztésekre is tehetünk tétet. Ezért is izgalmas kérdés, hogy a legendás futballisták hogyan teljesítenek edzőként, amikor a pálya szélén kell bizonyítaniuk.

A karizma nem mindig elég, szóval mi kell az edzői sikerhez?

Sokszor hallani, hogy egykori klasszisok automatikusan esélyt kapnak edzőként is, de a sikerhez nem elegendő a múltbéli teljesítmény. Az edzősködés egészen más kompetenciákat igényel, például összetettebb gondolkodást, vezetői képességeket, profi kommunikációt és érzelmi intelligenciát. Ráadásul az egykori futballsztároknak gyakran meg kell tanulniuk, hogy amit ők ösztönösen tudtak játékosként, azt másoknak lépésről lépésre kell átadniuk.

Kik tehát a legsikeresebb edzők, akik profi játékosok voltak?

  • Pep Guardiola
  • Zinédine Zidane
  • Diego Simeone
  • Carlo Ancelotti

Pep Guardiola

Miután Pep Guardiola visszavonult 2006-ban, nem ugrott fejest rögtön az edzősködésbe. A Barcelona B csapatánál kezdett, ahol fiatal játékosokat irányított, köztük Sergio Busquets-et is. 2008-ban, némi meglepetésre, ő kapta meg a felnőtt csapat vezetését, és az első szezonjában történelmet írt: triplázás, majd két év alatt hat trófea. Guardiola játékrendszerét nem csupán a labdabirtoklásra, hanem a gyors labdavesztés utáni visszatámadásra is építette. A Bayern Münchennél és a Manchester Citynél továbbfejlesztette az elképzeléseit, utóbbival négyszer nyerte meg a Premier League-et, és 2023-ban végre a Bajnokok Ligáját is.

Zinédine Zidane

Zidane sem tervezett villám karriert az edzői pályán. 2014-től a Real Madrid tartalékcsapatánál dolgozott, miközben tanulta a szakmát és UEFA Pro licencet szerzett. Amikor 2016-ban Rafael Benítezt menesztették, őt kérték fel, de néhányan túl korainak tartották a lépést. Zidane viszont lenyűgöző módon három egymást követő BL-győzelmet ért el. Nem volt taktikai újító, viszont kiemelkedő érzéke volt a játékosok kezeléséhez, mind konfliktusokban, öltözői hangulatban és motivációban. Később kétszer is visszatért a klubhoz, mindig akkor, amikor válsághelyzetben voltak.

Diego Simeone

Simeone 2011-ben vette át az Atlético Madridot, amikor a klub még a középcsapatok közt tengődött. Játékosként is szenvedélyes és kemény volt, Argentína válogatott kapitányaként például nem félt a konfliktusoktól. Edzőként azonnal rendet tett, fegyelmezett, szervezett, kontrákra építő focit játszatott, ahol a csapatszellem többet ért bármely egyéni képességnél. 2014-ben La Liga-bajnoki címet szerzett, amit szinte senki nem tartott reálisnak a Real Madrid és Barcelona mellett. Két BL-döntő is fűződik a nevéhez, mindkettőt elvesztette a városi rivális Real ellen, de stílusa elég nagy nyomot hagyott az Atlético történelmében.

Carlo Ancelotti

Ancelotti játékosként a Milan középpályásaként nyert BEK-et kétszer is, ám igazi karrierje edzőként bontakozott ki. 1995-ben a Reggiana kispadján debütált, majd a Parmával, a Juventusszal és végül a Milannal dolgozott. A Milannál 2003-ban és 2007-ben is BL-t nyert, utóbbi különösen emlékezetes volt a 2005-ös isztambuli vereség utáni revansként. Ancelotti különleges abban, hogy ő az egyetlen edző, aki négy különböző országban nyert bajnokságot és BL-t is. A játékosai gyakran nyilatkozták róla, hogy nem kiabál, nem büntet, hanem beszélget és érvel. 2024-ben negyedik BL-trófeáját is megszerezte a Real Madriddal.

Összegzés

Az, hogy valaki világklasszis játékos volt, még nem garantálja az edzői sikert, de semmiképp sem kizáró ok. Aki képes tanulni, alkalmazkodni és másokat inspirálni, az képes lehet ugyanolyan meghatározóvá válni a kispadról, mint korábban a gyep közepéről. Emellett, aki képes maga mögött hagyni a korábbi szerepét, és új szemszögből tekinteni a futballra, az valódi vezetővé válhat.

Sok egykori játékos számára ez a váltás nemcsak szakmai, hanem lelki folyamat is, tekintve, hogy le kell mondaniuk a főszerepről. És bár nem minden legenda képes erre, azok, akik igen, gyakran még nagyobb hatást gyakorolnak a futballra edzőként, mint egykori játékosként.