A magyar klubok pénzügyileg stabilak, a játékospiaci mérlegük azonban negatív, kevés fiatal hazai labdarúgót szerepeltettek, a jegyárbevétel pedig elenyésző részt képvisel a költségvetésükben – többek között ezek a megállapítások olvashatók a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Professzionális futballkörkép címet viselő összefoglalójában.
Forrás: http://www.mlsz.hu
Az MTI-hez eljuttatott anyagban emlékeztetnek rá, hogy a 2010 óta Csányi Sándor elnök által vezetett MLSZ komoly energiát és erőforrásokat fordít a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelésére. Ugyanakkor a szövetség megbízható, konkrét adatok alapján időről időre értékeli és elemzi az iparág hazai helyzetét és elhelyezi a nemzetközi mezőnyben, hogy az értő felhasználók világos képet kapjanak az elért eredményekről, hiányosságokról, valamint a megoldandó feladatokról – áll az anyagban.
A kiadvány szerkesztői 13 európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – adataival vetették össze a magyar adatokat, a közzétett összefoglaló fókuszában azon klubok pénzügyi mutatói állnak, amelyek 2021 végén az NB I-ben szerepeltek.
Az anyag megállapítása szerint az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 2021-ben 10 429 ezer euró volt, amellyel a mintán belül a középmezőnyben helyezkednek el, viszont az egy klubra jutó átlagos 880 ezer eurós adózott eredmény nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható. Az NB I-es klubok saját tőkeállománya 2017 és 2021 között három és félszeresére nőtt. „Ez érdemi pénzügyi stabilizációt mutat” – olvasható az összefoglalóban.
A hazai élvonalbeli klubok összbevételének 37 százalékát tették ki a szponzorációs és reklámbevételek. A kereskedelmi bevételeket tekintve a vizsgált országok közül átlagosan csak a dán és a svájci kluboké volt magasabb. Az NB I-es csapatok átlagos működési költsége 9 315 ezer euró volt 2021-ben – ez régiós szinten magasnak tekinthető. A kiadások között mindenhol a személyi jellegű kiadások jelentik a legnagyobb részarányt – ide tartozik többek között a játékosok és az edzők bére. A hazai élvonalbeli kluboknál a költségek 74,1 százalékát ez tette ki – ez az arány mind a 13 vizsgált országénál magasabb.
A kiadvány megfogalmazza azt is, hogy mely irányokban vannak fejlődési lehetőségek az NB I-es klubok előtt. Az egyik ilyen terület a játékospiaci mérleg javítása, hiszen a labdarúgók játékjogának értékesítéséből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegektől. Az átlagos klubra vetített nettó eredmény idehaza mínusz 488 ezer euró volt, miközben például a horvát bajnokságban ugyanez plusz 4 552 ezer eurót tett ki. Nemzetközi összevetésben feltűnően alacsony a jegyárbevételek aránya, amely az összes működési bevételnek mindössze 1,4 százalékát jelenti, az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevételek pedig csak nagyságrendileg a 11 százalékát fedezik a befolyó összegeknek. Ez utóbbin azzal lehetne javítani, ha a magyar csapatok eredményesebben szerepelnének a nemzetközi színtéren – teszik hozzá az elemző anyagban.
Az összefoglaló kitér arra is, hogy a 2021/22-es szezonban a régión belül arányaiban Magyarországon szerepeltették a legkevesebbet a 21 évnél fiatalabb hazai labdarúgókat, a játékperceik aránya mindössze 8,7 százalék volt az összes játékperchez képest. A magyar U21-es játékosok így a szezonban közel 20 ezer játékpercet – 222 meccset – veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest. Az MLSZ ezért is vezette be 2022-ben azt az új támogatási rendszert, amely pozitívan diszkriminálja a fiatal játékosoknak lehetőséget adó klubokat.
Az MLSZ anyaga megállapítja, a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából fontos lenne, hogy a hazai klubok a nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz. A 2021-2022-es évadban ugyanis az NB I a 2 772 fős átlagnézőszámával 35 ország első osztályú ligái között a 23. helyen szerepelt. A stadionkihasználtság a magyar élvonalban 29 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik széken ült csak néző. Ez a mutató a svéd első osztályú klubokéval (28 százalék) van majdnem azonos szinten, a régióban elmarad a csehekétől (52 százalék), de jobb, mint amit a szomszédos országok közül Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában mértek, ahol a stadionok kihasználtsága még a 25 százalékot sem érte el.
Forrás: http://www.mti.hu
