Bencze Antallal a Kazincbarcika új szerzeményével készítettünk interjút. A 20 esztendős hálóőr a portugál élvonalbeli Vitória Guimarães csapatától tért haza közel 5 év után. Ott főként az U23-as illetve a harmadosztályú tartalékcsapatban kapott helyet, de volt rá esély, hogy bemutatkozzon többek között a Felcsút ellen is a Konferencia-Liga selejtezőjében is. Hogy miért döntött a váltás mellett, és hogy mik a távlati céljai, az interjúnkból kiderül. Fogadjátok szeretettel a vele készült beszélgetésünket. Bencze Antalnak köszönjük válaszait, és sok sikert kívánunk neki a jövőben!
Nemrég érkeztél Kazincbarcikára. Mik voltak az első benyomások? Mi a véleményed a környezetről, és magáról a városról?
Igazából nagyon jó első benyomást tett a csapat, meg az egész közösség. Sajnos, volt egy kis probléma az igazolásommal, ami elhúzódott 2 hétig, ezért Győrbe nem is tudtam utazni a csapattal. De befogadó volt mindenki, segítettek, ahol tudtak. Úgy érzem, gyorsan be tudtam illeszkedni. Sok potenciált látok a csapatban.
A 11. helyen álltok. Most már ki lehet mondani, hogy biztosan meg van a bennmaradás?
Biztosra venni szerintem majd csak a szezon végén tudunk bármit is. De nagyon erősen hiszünk benne, és abban, hogy még a top 10-ben is erős helyünk lesz.
Az első mérkőzésen nem kaptál helyet a kezdőben. A következő meccsen ez máshogy lesz?
Sajnos a bemutatkozásra még várnom kell, de igyekszem olyan teljesítményt nyújtani, hogy meggyőzzem az edzőket arról, hogy igenis érdemes bízni bennem, és betenni a kezdő 11-be.
Portugáliában főként a Guimarães B csapatában kaptál helyet. Ezért döntöttél a váltás mellett, vagy esetleg más oka volt a hazatérésednek?
A döntésem legfőbb oka az volt, hogy nem láttam esélyt arra, hogy bemutatkozzak a felnőtt csapatban éles, tét meccsen, annak ellenére, hogy minden edző, stábtag azt mondta, bíznak bennem és ha bármikor esély adódik betesznek a csapatba. Volt is esélyem a Benfica elleni bajnokin idegenben, hisz Bruno Varela (a kezdőkapus) megsérült, de a meccs előtti nap pont visszatért, és egyetlen 1 edzéssel a héten, ő játszott. És végül én a kispadra kerültem. És ugyanez volt az egyik kupamérkőzésen egy 3. osztályú együttes ellen. De hozzá kell tennem 2 évig folyamatosan 2-3. számú kapus voltam és kísértem a csapatot minden meccsre.
Tavaly nyáron Felcsúton szerepelt a Guimarães. Azon a mérkőzésen tagja voltál a keretnek. Bíztál benne, hogy védhetsz az első csapatban, egy olyan visszavágón, aminek már az első meccs után nem igazán volt tétje? Beszéltél esetleg az edzővel erről? Milyen érzés volt magyar csapat ellen játszani?
Legbelül nagyon bíztam benne, de pont azért amire az előző kérdésben kitértem, nem nagyon láttam rá reális esélyt. De nagyon szerettem volna itthoni közönség előtt lejátszani az első mérkőzésemet, főleg egy európai kupasorozatban. Nem, az edzővel egy szót se beszéltem erről, annyit se kérdezett milyen ez a csapat. Néhány akkori csapattársam kérdezte, erősek-e de semmi több.
Mi a célod a jövőben a futball terén?
Szerintem, mint minden fiatal játékos álma, hogy egyszer bemutatkozhasson az NB1-ben és aztán alapembere legyen az adott csapatnak. Nekem szintén ugyanez a célom. És minél nagyobb tapasztalatot gyűjteni. Aztán ki tudja, határ a csillagos ég.
