Újoncként vágott neki a labdarúgó NB3 Észak-Keleti csoportjának a Nyíregyháza Spartacus FC második számú csapata. Mint ismert, a szabolcsi együttes a tavalyi szezonban csak a 8. helyen végzett a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei I. osztályban, ám mivel a ,,nagy Szpari” bajnoki címmel feljutott az NB1-be, így a klub előtt adódott egy olyan lehetőség, hogy indíthatják a harmadosztályban a tartalékcsapatukat. A nyírségiek természetesen élni kívántak a lehetőséggel, amely jelenlegi állás szerint jó döntésnek bizonyult, hiszen 17 forduló elteltével a tabella 6. helyét foglalják el Török László tanítványai.
fotó: Nyíregyháza Spartacus FC
A nyíregyházi csapat vezetőedzője, Török László múlthét pénteken a Kelet-Magyarország podcast vendége volt, ahol részletesen beszámolt az elmúlt néhány hónapban történt eseményekről. Az 55 esztendős szakember többek között beszélt a Szpari megkereséséről, a nyári felkészülésről és a fejlődés titkairól, a bajnoki szereplésről, valamint a csapatot ért súlyos sérülésekről.
Nyári megkeresés
,,Aki megkeresett engem, az Fekete Tivadar volt, a Nyíregyháza Spartacus FC sportigazgatója. Régebb óta kapcsolatban vagyok Tivadarral. A keleti régiót nagyon jól ismerem, korábban dolgoztam Kisvárdán a kiemelt akadémián, valamint nyolc hónapig az NB1-es csapatnál is tevékenykedtem, majd jött egy kis szünet és ebben az időszakban keresett meg Tivadar, hogy elindítanának egy harmadosztályú csapatot. A tárgyalások alatt felvázolta azokat a jövőképeket, amelyet a klub érdekei is megkívánnak. Talán egy napot sem gondolkodtam az egészen, mindenben sikerült megállapodnunk és elvállaltam a munkát. A Nyíregyháza Spartacus újra élvonalbeli csapat lett, a csapat és a város visszakerült a futballtérképre, ráadásul nem is akárhogyan. Megtiszteltésnek vettem, hogy ennél a klubnál dolgozhatok.”
Nyári felkészülési időszak, első benyomások
,,Nyíregyházának volt korábban második számú csapata, a vármegyei I. osztályban szerepeltek. Az elején több próbajátékos is volt nálunk, akiknek komoly kötődésük volt a városhoz. Az első edzéseken 26 mezőnyjátékos, valamint 3 kapus vett részt. Nagyon vegyesek voltak az első benyomásaim az első hetet követően, mert egy nagyon fiatal csapatot láttam, akik tele voltak hiányosságokkal, valamint egyesek képességbeli problémákkal küzdöttek. Ennek ellenére láttam bennük a minőséget, így vágtunk neki a közös munkának. Megvolt a felkészülési program, heti 7-8 edzésünk volt, valamint megvoltak a felkészülési mérkőzések is. Az elején sok hibával játszottunk, főként passztechnikai hibák voltak a részünkről, de ez betudható annak, hogy új rendszert gyakoroltunk. Úgy voltunk vele, ha nem is tudunk a pályára minőségi futballt kivinni, akkor is legyen meg az erőbeli és a sebességbeli különbség a mi javunkra. Ezzel nem volt gondunk, hiszen volt néhány olyan labdarúgó, aki átlag feletti sebességgel rendelkezik, ezeket össze kellett egyeztetni a megfelelő technikával, játékintelligenciával, ami nekik van.”
Szakmai stáb kialakítása
,,Egy nagyon jó szakmai stábot kaptam magam mellé. Kifejezetten ragaszkodtam Szatke Zoltánhoz, aki Nyíregyházán nagy legendának számít, korábban irányította a második számú csapatot, így tisztában volt egyes labdarúgók képességeivel, de ezúttal nem szeretett volna vezetőedzőként tevékenykedni, így ő lett a segítőm. Mellé jött Koskovits György masszőr, Pintér László kapusedző, valamint három héttel ezelőtt csatlakozott hozzánk Dudás Dániel, aki az akadémia élettani vezetője.”
Az első csapathoz igazodó játék az NB3-ban
,,Bizonyos irányvonalak mentén kezdtük el a közös munkát a játékosokat, most filozófia ide vagy oda. Azt hozzá kell tenni, hogy jár a köszönet Révész Bálint tulajdonosnak, Dankó Gergő ügyvezetőnek, valamint Fekete Tivadar sportigazgatónak, hiszen ezen embereknek az áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy a Szpari II elindulhatott az NB3-ban. Tímár Krisztiánnal, az első csapat vezetőedzőjével is nagyon jó a kapcsolatom, sokat szoktunk szakmai dolgokról beszélgetni, bár mostanság valamivel kevesebbet találkozunk egymással, hiszen nem egy időpontban vannak az edzéseink. A szezon elején Krisztián és Tivadar is kérte, hogy próbáljuk meg azt a stílust játszani, amit a felnőtt keret is játszik hétről hétre az NB1-ben, tehát három belső védős rendszerben kellett futballoznunk. Ez nem egy egyszerű dolog, hiszen egy új rendszert időbe telik rögzíteni és begyakorolni a játékosoknak. Az elején nem tudott nálunk működni ez a rendszer, hiszen hiába voltunk meg mennyiségben, sajnos nem volt meg bennünk a minőség, ráadásul a felkészülési mérkőzéseken két belső védőnk megsérült, így kénytelenek voltunk négy védős rendszerre átírni a felkészülési programunkat. Én a támadófutball híve vagyok, hiszen korábban támadó voltam, de nem szabad elhanyagolni a stabil és jó védekezést sem, sőt, ez az elsődleges, hogy összerakj egy ütős védelmet.”
Tapasztalatlanság, egy győzelem nyolc forduló alatt
,,Az első fordulóban itthon kezdtünk a Mátészalka ellen, ahol csak egy döntetlent játszottunk. Visszagondolva, azon a találkozón 4-5 góllal nyernünk kellett volna, hiszen az utolsó 20 percben 4-5 darab 100%-os ziccerünk volt, amelyet kihagytunk, de ez már a múlt. Legközelebb mentünk Salgótarjánba, (szerk. – a hétvégén ellenük zárja az évet a kis Szpari) ahol egy 3-1-s győzelmmel tértünk haza, viszont nagyon nehéz meccs volt, mivel egy nagyon kellemetlen, agresszív támadójátékot produkáló SBTC látott minket vendégül. Akkor jól néztünk ki, mivel 4. helyen voltunk a tabellán, de már akkor felmerült bennem egyfajta kétely, hogy mire lesz ez elég a hátralévő meccseken. Láttam a játékosokon egyes szituációkban, főként labdaszerzéseket követően, hogy kapkodnak, idegesek, pánikolnak. Alakulhatott volna másképp a salgótarjáni meccsünk, ha jobban koncentrálnak a befejezéseknél a hazaiak, akkor akár simán nyerhettek volna ellenünk. Ezután zsinórban négy vereségünk volt, amelyet követett egy döntetlen és egy vereség. Ezen a találkozókon mi ajándékoztunk az ellenfeleknek labdákat, de mindig egy góllal kaptunk ki, amely utólag jól nézhet ki, de a saját hibáinkat büntették meg az ellenfelek. Ez mind a figyelmetlenségnek volt betudható, ám benne volt a pakliban, hogy egy-egy meccsen nagyobb gólarányú vereségeket szenvedünk. Egyetlen pozitívum volt, hogy az utolsó 15-20 percet mi bírtuk jobban fizikálisan, hiszen megvolt az erő, a sebesség, a dinamika a fiatalokban, amely a képzésünket igazolta. Már korábban megfogalmaztam a médiában, hogy van egy jó U20-as csapatunk, amely az NB3-ban indul.”
Kilenc mérkőzés óta veretlen a Nyíregyháza II
,,Ez egy tanulási folyamat volt a részünkről, amelyen végig kellett mennünk. Először is, megtaláltuk azokat a megfelelő minőségű játékosokat, hogy eredményesek legyünk a bajnokságban. A másik, hogy mi igazoltunk játékosokat. Fekete Tivadarral leültünk beszélgetni, amelyben arról volt szó, hogy melyek azok a posztok, ahol hiányosak vagyunk. Szerződtettük a szintén harmadosztályú Dorogtól a Selmeci Józsefet és a Harmat Zsombort, Bicskéről a Savanya Ferencet, valamint Németországból a Katkó Kendét, tehát egy kicsit erősítettük, de melletük csak saját nevelésű játékosok alkotják a keretet. Megtaláltuk azt a magot, amely kb 8-10 játékost jelent, akik olyan minőséget tudnak alkotni, amivel lehet eredményt elérni. Vannak olyan fiatal játékosok, akik az NB1-es kerettel együtt edzenek hétről hétre, de hétvégenként nálunk játszanak. Ha megnézzük az elmúlt meccseken a kezdőcsapatainkat, akkor nagyon jól látható, hogy 8-9 helyen megegyező volt, általában egy kapus és egy belső védő játszott le az első csapatból, hiszen a védelemről korábban beszéltem, hogy ott voltak hiányosságaink. Fontos kihangsúlyoznom, hogy nálunk nem büntetésből jönnek az NB1-es keretből a futballisták. Sok helyen megfordultunk az őszi szezon során és többen is mondták, hogy NB1-es játékosokkal jöttetek, így könnyű legyőzni egy NB3-as csapatot. A korábban elmondottak alapján egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a tartalékcsapatoknál van egy szabály, miszerint a 2003-nál idősebbek közül csak négy lehet a keretben, míg a többi csak 2003-nál fiatalabb lehet. Nálunk többnyire 2005-ös, 2006-os, 2007-es születésűek vannak a keretben, de bemutatkozott már nálunk 2008-as születésű is a harmadosztályban. Általában azok az idősebb játékosok vannak a keretünkben, akik lejátszanak, tehát az egy kapus és a belső védő. Mindenki tisztában van azzal, hogy mit szeretnénk játszani és ezt látjuk vissza a pályán. Ehhez kellettek a játékosok, hogy ezt felfogják ilyen fiatalon. A 4-5. fordulót követően voltak hosszú beszélgetéseink, amelyeken megsirattam egy-két embert, de ezt szó szerint kell érteni. Fekete Tivadar is leült velük beszélni, hogy mi a különbség az NB3, a Megyei I. osztály és az U19-es alap bajnokság között. Nem lehet tudni, hogy ezeket a játékosokat ki figyeli a meccseken. Mindenki előtt ott van a lehetőség, hogy továbbléphessen, de nem feltétlenül az NB1-be. A nálunk lejátszó fiatalokat sem tudom még érett NB1-es futballistának nevezni.”
Súlyos sérülések a Szpari II bajnoki meccsein
,,Kellemetlen események voltak. Próbálja az ember elfelejteni ezeket a pillanatokat, de mégsem lehet. A Pataki Bencével kezdődött, aki a DVSC II elleni bajnokin egy szerencsétlen ütközést követően elveszítette az eszméletét. Akkor teljes volt a pánik, de szerencsére gyorsan tudták stabilizálni az állapotát, már a mentőautóban is mondták, hogy jobban van, de elővigyázatosságból bent tartották a korházban. Másnap kiengedték, majd egy hetet lábadozott és jelentkezett edzésre. Visszatérve a mérkőzésre, néhány perccel korábban a Bence kapott egy rúgást a bordájára, amelyért akár piros lapot is lehetett volna adni. A Sényő elleni mérkőzésről nem szeretnék hosszan beszélni, de én még ilyen sérülést nem láttam a pályafutásom során. Nem mondom azt, hogy Orosz Máténak, a sényőiek futballistájának az volt a fejében, hogy szándékosan lerúgja Savanya Ferencet. A Feca többször is meghúzgálta az ellenfél jobb oldalát, és bár a felvételek alapján szándékosnak tűnik a belépő, én biztos vagyok benne, hogy a Máté sem így akarta ezt az egészet. Ez egy elkésett belépő volt. Szerencsére Savanya Ferenc jobban van, családi környezetben lábadozik, folyamatosan tartjuk vele a kapcsolatot és visszavárjuk a pályára. Nem olyan régen azt mondta, hogy amint lesz egy mankója, akkor visszajön a csapathoz és jönni fog minden bajnoki mérkőzésre.”
Túlteljesített várakozások
,,Megmondva az őszintét, hogy egy kicsit túlteljesítettük a tervet, de ennek nagyon örülünk. A szezon elején megfogalmaztunk a vezetőséggel együtt egy célt, valamint meghatároztunk több kisebb célt, amelyek azért jók, mert a teljesítésüket követően mindig lehet újabbakat megfogalmazni, ez a fejlődés szempontjából nagyon jó. Nem olyan régen említettem egy interjúban, hogy nem a győzelmek hozzák el a fejlődést, hanem az edzéseken való fejlődés hozza el a sikert. A célunk továbbra is az NB3-as tagság megőrzése, ez nem fog változni a jövőben sem. Az U19-es csapatunkban szereplő játékosok kifognak öregedni a nyár folyamán, így már most meg kell találni azokat a futballistákat akiket majd be lehet építeni, nem szeretnénk az utolsó pillanatokban kapkodni. Van egy nagyon jó kezdeményezésünk, miszerint az U16-os, U17-es és U19-es játékosok három napot nálunk edzenek, majd a hétvégén visszatérnek a saját csapatukba, amelynek eddig pozitív a visszhangja. Bízom benne, hogy a téli felkészülést egy bő kerettel fogjuk tudni végigcsinálni, amelyből majd kitudjuk alakítani azt 18-20 fős keretet, amivel tudjuk vinni végig a versenyidőszakot.”
fotó: SZON
A nyírségi csapat múlthét vasárnap lejátszotta az idei utolsó bajnoki mérkőzését, amelyen 1-1-s döntetlent játszottak a Salgótarján ellen. A Szpari gólját egyik korábbi interjúalanyunk, Czimer-Nyitrai Ádám szerezte, akinek ez volt a 8. bajnoki találata az idei szezonban.
fotó: Nyíregyháza Spartacus FC
