Akár egy meccs előtti himnusz, ez a cikk is tisztelgés öt név előtt, akik örökre bevésték magukat a magyar futball történelemkönyvébe. Ma, amikor a VulkanSpiele online sportfogadás oldalán a magyar válogatottra vagy épp egy NB I-es rangadóra kattint valaki, érdemes megállni egy pillanatra, és visszatekinteni: kik alapozták meg mindazt, amit ma nemzeti futball kultúrának hívunk? Róluk szól ez a cikk.
Puskás Ferenc (1927-2006)
Az Aranycsapat legendás kapitány a Kispestnél kezdett. Egy olyan korszak foci csillaga volt, amikor még nem volt szokás a felvágás és a fotókon való pózolás. Nem volt semmi más csak a kemény munka és a sport szeretete. A magyar futball fogadás világa szabályszerűen fellendült, amikor Puskás a csúcson volt.
Lássuk az eredményeket:
- 180 meccs
- 156 gól
- Gólkirályi címek
- BEK-győzelem
Az 1952-es olimpiai arany, az 1953-as „évszázad mérkőzése” a Wembley-ben, ezek nem csak győzelmek voltak, hanem kijelentések: itt van Magyarország, és nem viccel. És ha ez nem lett volna elég, jött a Real Madrid tagság is.
Bozsik József (1925-1978)
Bozsik a Kispesti AC (ma Honvéd) színeiben kezdte, és onnan ívelt fel karrierje egészen az Aranycsapat gerincéig. 101 válogatott meccs, megszámlálhatatlan gólpassz.
Nem ő rúgta a legtöbb gólt, nem csinált szaltót a gólörömnél, de nélküle azok a gólok sosem születtek volna meg. Nem tolta túl, nem vágott fel, olyan volt, mint egy svájci óra: halk, precíz, megbízható.
Albert Flórián (1941-2011)
Albert minden labdaérintése egy koreográfia volt. Az ellenfelek csak nézték, ahogy kicsit jobbra billen a csípője, kicsit feszül a combja, és mire reagáltak volna, már csak a háló zördült mögöttük. 1962-ben már nem csak az országban volt híres, 1966-ban pedig már a legendák közé tartozott.
Az angliai világbajnokságon nyújtott teljesítménye előtt a szakma is leborult. És amikor 1967-ben átvette az Aranylabdát, az egész ország együtt lépett vele a dobogóra.
Kocsis Sándor (1929-1979)
Kocsis Sándor beceneve nem véletlenül lett „Aranyfej”, mert amit más lábbal sem tudott megoldani, azt ő homlokkal varázsolta a hálóba, a fejelés királya volt. A Ferencvárosnál kezdte, de az MTK-ban és a Honvédban lett igazán kiteljesedett játékos. És mindezek után jött az Aranycsapat. Az 1954-es világbajnokságon olyan rekordot állított, ami azóta is áll: 11 gólt szerzett.
És amikor az Aranycsapat története darabokra tört a történelem viharában, Kocsis nem szállt ki, ő tovább emelkedett. Barcelonában kötött ki, ahol a klub történetének egyik legnagyobb gólszerzőjévé is vált. Mindezt úgy, hogy a nyelvet nem beszélte, de a labdával mindenki értette, mit akar mondani.
Hidegkuti Nándor (1922-2002)
Hidegkuti 1953-ban, Londonban vált igazi foci legendává. Minden idők egyik legikonikusabb meccsén – a „6:3”-on – ő lőtte az első, a harmadik és az ötödik gólt.
De a száraz statisztikák mögött ott volt az elme. Mert Hidegkuti nem volt gyorsabb, nem volt erősebb, de fejben fényévekkel járt a pálya fölött. Ő találta ki a mozdulatot, amit más csak követni tudott. A „hamis kilences” fogalma, amit ma világsztárok aranyként örökölnek meg, tőle származik. Hidegkuti 69 válogatott meccsen 39 gólt szerzett. És amikor a játékosként lecsengett karrierje után edzőként is új dimenziókat nyitott.